Bár tegnap már láttam a leendő munkahelyemet és welcome cookie-t is kaptam, de munkáról még csak elméleti síkon sikerült értekeznünk. A mai nap viszont már a kőkemény problémamegoldással telt. Na nem az ügyfelek problémáit kellett megoldanom, a saját notebookomat kellett (volna) bekonfigurálni.

Az első meglepetés rögtön reggel ért. Azt gondoltam, alig találok majd magyarokat és szó szerint keresni kell majd őket a cégnél. Hát nem. Újdonsült mentorom körbemutogatta a környéket és kiderült, hogy k*****va sok magyar van :D Mintha megszálltuk volna az IBM-et. Még a közvetlen kollégám - aki egyben a mentori funkciókat is ellátja - is magyar. Mondjuk meg is lepődtem, mikor reggel "jóreggelt"-el köszönt és nem angolul vagy esetleg csehül.

A mai problémamegoldás telepítéssel kezdődött. Notebook kinyit, win7 bebootol - közben kérdés hozzám: nem akarom e inkább a linuxot, mire én: minek, már van a másik notebookomon - log in, illetve csak majdnem log in....mi a default jelszó? Hát hívjuk fel aki telepítette. Telefon felvesz, káromkodik. Az IP telefon meghalt :) Nem baj, van másik. Jelszó megtud, belép, Lotus Notes telepít. Titkosítsunk. Ok. Olyan jól sikerült, hogy kérhettünk új jelszót. Titkosítsuk le az egéssz filerendszert. Nem gooooond. Utána "kicsit" belassult a cucc, de legalább haladunk. Közben néha egy tiszteletkör, bemutatkozás a magyaroknak. Meg aki még szembejött annak is. Mire kezdtem megnyugodni megjelent a manager és egy bőröndre valő olvasmánnyal örvendeztetett meg az AIX5l-ről és a websphare-ről. Nem estimesének valő cucc, de végre valami ami érdekel.

Munkaidő végeztével irány cseh telefonszámot szerezni (emailben lehet tőlem elkérni aki szeretne elérni). Nagyjából 150 Kc az ára és ahogy tegnap a mobilinternethez, ehhez sem kértek semmilyen papírt. Hát lehet itt hangoztatni a nagymagyar baromságot, de ez odahaza nem fordulhatott volna elő a bürokrácia királyságban. Persze biztos van árnyoldala is a dolognak....csak én nem tudok róla.

Mindezek után kerestem egy jó kis sörözőt a belvárosban és ittam egy jó kis félbarnát :) Meg persze kipróbáltam az új telefonkártyát is, ha már van. Egy sör 23 Kc. A hülyének is megéri.

A lakásban minden változatlan. Kosz, angolul káromkodó nagydarab arcok és valami pokoli rendetlenség. Kezdem unni, hogy a törölközőmmel takarózom éjszaka, de már csak egyszer kell kibírnom. Hétvégén irány haza. Mosni is kell, van még egy jó adag cucc amit el kell hoznom és el ne felejtsem a hálózsákot! Szivem szerint hoznám a sátrat is aztán csöveznék a parkban, de ez is meg fog oldódni, legkésőbb 27 nap múlva.