Elég régóta nem írtam már, de ne örüljetek előre, nem hagyom abba :) Mivel már több mint három hónapja vagyok kint (igen, ez pont egy negyed év) így a mai adagban gondoltam összegyűjteni az időközben nekem szegezett kérdéseket és megjegyzéseket, illetve igyekszem reflektálni rájuk. Na lássuk...
Miért épp Csehország?
Nagy kedvenc a kérdés, a válasz az, hogy itt volt munka. Én nem abba a csoportba tartozom aki a lakóhelye 10 kilométeres körzetében hajandó csak elhelyezkedni, és akkor sem költözik még ha a dupláját is kínálják a jelenlegi fizetésének. Persze nyilván nem mindegy milyen országba megy az ember, de Csehország egy kultúrált jogállam annak minden előnyével és hátrányával együtt.
A csehek utálják a magyarokat
Ez úgy hülyeség ahogy van. Kifejezetten érdeklődőek a magyar emberek és a magyar kúltúra iránt. Sok cseh barátom van és nyoma sincs semmilyen utálatnak. Mellesleg a szlovákok sem utálnak minket, ami a hírekben megy néha az csak politikusaink és néhány szélsőséges által gerjesztett mesterséges hiszti.
Nem tartod magad hazaárulónak, hogy elmentél? (igen, volt aki megkérdezte)
Kedves nagymagyar barátaim a turulban. Ha Árpád így gondolkodott volna akkor valószínűleg valahol az Óhazában kergetnétek a vadtevéket még mindig, de a kérdés alapján gondolom ti Levédiában éltek, csak beugrottatok rokonlátogatóba. Nem tartom hazaárulásnak, a szabad akarat és a kreatív gondolkodás megnyilvánulásának tartom. Ez a hosszú verziója a válasznak. A rövid így hangzik: anyád!
Nem érzed magad egyedül?
Egyáltalán nem. Rengeteg új ismerőst, barátot találtam idekint, nem beszélve arról, hogy a régi barátaim is 
megmaradtak és elég sűrűn tudok velük is találkozni. Budapest mindössze 4 és fél órányira van, autóval még rövidebb idő alatt haza lehet érni.
Nem unalmas?
Egy idegen országban, ahol még alig jártam és Brnoból még a lábamat sem nagyon tettem ki, de így is minden nap találok valami újat mi lehetne unalmas? A munka néha kicsit monoton, de munka után szinte minden napra jut valami program. Ha mégsem, akkor csinálunk :)
Te tudsz csehül?
Még nem. De haladok :) Az álláshoz kötelező volt a folyékony angol, amit ellenőriztek is az interjúk során. Az itt bőven elég. A boltban néha beszélnek angolul, néha meg mutogatni kell vagy megpróbálkozni a gyér cseh szókincsemmel. A pubokban, éttermekben mindenhol beszélnek angolul.
Te nem is beszélsz angolul (nem mondom meg ki mondta, úgyis felismeri magát :D )
Ó b...meg, huszonkét éve ismerjük egymást, de rohadtul ismersz.... Nem tűnt fel, hogy folyton külföldön lógok?
Sokat keresel?
Nem keresek rosszul :) Otthoni viszonylatban sem, idekint pedig kifejezetten jó fizetést kapok. Nem ebből fogok meggazdagodni, de tíz év saját céggel görcsölés után kellemes meglepetés, hogy havonta megkapom a pénzem, így előre tudok tervezni és be tudom osztani.
De miért is mentél ki?
Mert otthon tarthatatlanná vált a helyzetem. Az ügyfeleim akkora tartozást halmoztak fel, hogy az utolsó hónapokban már komoly likviditási problémáim kezdtek lenni. Ígéretek jócskán akadtak, de jó magyar szokás szerint még azok is csak lehúztak akikben hülye módon megbíztam. Igen, lehet sértődni aki magára ismer!
Mikor jössz haza?
Hosszabb távra tervezem a Csehországi életemet, nem valószínű, hogy egy-két éven belül hazaköltöznék.
Mi az a knédli?
Gyere ki, kóstold meg :) Olyan kenyérféle, amit nem sütnek, hanem gőzölik. Enyhén édeskés íze van, ami elsőre kissé furcsa, de jól megy az amúgy sem túl fűszeres cseh ételek ízéhez.
Eszel rendesen?
Igen :) Van kantin a cégnél, és van egy pár á la carte étterem a környéken. Hétvégéken pedig főzök magamra. Néha ha arra van ingerenciám akkor a belváros valamelyik éttermében kajálok. Magyar árakhoz viszonyítva nagyjából fele annyiba kerül egy vacsora vagy ebéd mint otthon egy étteremben.
