Hát nem egyszerű két napon vagyok túl :) Konkrétan kaptam hideget-meleget. De a sör azért sör maradt :)

Egyik lakótársam végre szerzett kávét. Filter nincs, török kávé lesz. Ez is valami, ahhoz képest hogy a temporary accomodation konkrétan egy putri. Szó szerint. Kaptam egy ágyat, aztán oldjam meg. Kosz is van, sz@r helyen is van, ágyneműm sincs, de naaaaagyon jó a társaság :) Most épp kávét főzünk. Filter persze nincs, úgyhogy török kávé lesz. Hogy hogy jutottam ide? Köszönjük a Menpower-nek. Ők ajánlgatták ezt a disznóólat. Kértem, hogy mielőtt kifizetem legalább egy fényképet lássak a lakásról, de éppen akkor nem találtak képet. Komolyan durva, a másik szobában van egy satupad a falhoz rögzítve az egyik ágy mellett!!!

Szóval kedden tréninggel kezdtük. Megpróbálták bemutatni a GDF-et, ami a Global Develompment Framework rövidítése. Ez olyasmi mint a .NET. Senki sem tudja megfogalmazni, hogy valójában micsoda. De ahogy körülírták ez amolyan filozófia. Mindenesetre az oktató legalább jó kis előadást épített fel. Ezen nem is aludtam :) Bár ebéd után már nehéz volt tartani a fejem. Szerencsére megismerkedtem néhány érdekes emberrel, akik nem hagyták, hogy elaludjak.

Mellesleg ezúton köszönném meg Neumayer Dénesnek, hogy próbált értelmet csiszolni az angol beszédembe, de erre még Ő sem készíthetett fel. Basszus, ennyi különböző akcentust :) A csehek még szépen is beszélnek legalább, de a többi náció! A litvánok miért helyettesítik például a "th"-t "z"-vel? :D

A tömegközlekedést kezdem kiismerni, bár nem egyszerű. Nem a bonyolultság miatt, hanem mert annyi villamos és troli vonaluk van, hogy az ember nem tud választani. Általában egy helyet többfajta közlekedési eszközzel is meg lehet közelíteni, és minden út a város közepére a pályaudvarra vezet. Nem egy Budapest méretű város, de nem vállalnám, hogy gyalog bejárom :)

A mai tréning után egyébként megjelentek a leendő illetve már a jelenlegi főnökeink, és átvittek bemutatni a csoportnak, illetve birtokba vettük a részünkre kiosztott eszközöket. Így jutottam a kincstári notebookomhoz, amit folyton magammal kell cipelnem. Komolyan, még egy Kensington zárat is kaptam hozzá, hogy oda tudjam kötni "szilárd tárgyakhoz". Az asztal nem számít szilárdnak. És persze minden ami rajta van, az "confidental". Szóval munka után beugrottunk sörözni a város közepén valami kocsmába. Az ember azt hinné, hogy mindegyik ugyanolyan, de nem. Ennek sárgák a falai belülről :) És nem kis meglepetésemre a kocsma melletti téren felállított szabadtéri színpadon Glenn Miller számokat játszottak! Ez elég jó befejezése a mai napomnak. Holnap aztán "valódi" munkával kezdünk. Végezetül álljon itt egy kép a ma elfogyasztott szeszeipari termékről :)